Amikor a nap éltető, tápláló fénysugara a szemedbe süt, hirtelen elkapod a fejed és egy kényelmesebb pozícióba helyezed...vagy egyszerűen csak lehunyod a szemed, mert reflexszerűen védekezel a hirtelen jött impulzustól, a már-már szúró, vakító érzéstől, ami megzavarja a kényelmes helyzetedet, amiben addig voltál...
Fény. Az előző mondat csak egy példa arra nézve, hogy megértsd, milyen az, amikor megijedünk egy hirtelen jött lehetőségtől, vagy nem merünk szembenézni a megálmodott életünkkel…, mert valami kényelmetlent, szokatlant, számunkra ismeretlent kellene tennünk annak érdekében, hogy ez megvalósulhasson. Ismerős a helyzet…?
Kibontott szárnyakkal kellene röpködnöd az élet által felkínált lehetőségek egén, de feszéjezve érzed magad. Álmaidban, képzeletedben pontosan látod, mit szeretnél…, de a valóság talaján megfeneklik a kis csónakod…, bizonytalanná válsz…és bekapcsol a “menekülési reflexed”…és elkezded magadnak gyártani a válaszokat arra a kérdésre: miért nem lehetséges…?! Elkapod a fejedet a kényelmetlen fény felől…és gyorsan behunyod a szemed. És eltelik egy kis idő…, amíg még motoszkál benned az álomkép, milyen lehetne…, de idővel elmúlik…és jön a hárítás részedről: ennek így kellett történnie…
Pedig NEM! Nem kellett volna így történnie, Te irányítottad így! A felelősség a Tiéd!
Mindig kényelmetlen valami újat beépíteni az életünkbe. Kényelmetlen, de egyben izgalmas is…, -de általában ezt a második lehetőséget nem látjuk meg az elsőtől… (nem látjuk a fától az erdőt!). Ha úszni szeretnél…, nincs más megoldásod, meg kell tanulnod úszni. Egy felnőtt ember általában úgy éli meg ezt a helyzetet, hogy biztos, hogy nekem felnőtt fejjel kell megtanulnom úszni? Biztosan akarom…? Mit fognak szólni mások…? Már sokkal korábban meg kellett volna tanulnom…, nem most van itt ennek az ideje. Kicsit ciki, kicsit kényelmetlen…, benned van a félelem, mi van, ha megfulladsz…?!
Talán bagatell hasonlatnak tűnik…, de ezt csináljuk minden nap. Védekezünk, határokat húzunk (mi több, hatalmas falakat emelünk!), magyarázkodunk. Tudom, nehéz ezt a hozzáállást leküzdeni, mert már annyit csináltuk, hogy zsigeri szinten a részünkké vált. Mi történne, ha megfordítanánk a hozáállásunkat…? Nem a kényelmetlen “akadályra”, ha az általa nyert lehetőségre fókuszálnánk…?!
Legyél egy kicsit rebellis. Valósítsd meg az álmaidat, az életet, amiben szeretnél élni. Lehet, hogy általad látja majd pár ember még körülötted szebbnek a világot. Mert megtanultad, hogyan teljesedj ki, hálával vagy tele és ragyogsz… Ez inspirálóan hat a környezetedre is!
…és nem kapod el többé a fejedet a fénytől…, hanem általa töltődsz…
Ágica💄💋
U.i.: Csak egy tanács: ilyen helyzetekben használj Pink pepper esszenciális olajat, Motivationt, Bergamotot…és még sorolhatnám. Hogy mit miért…? Keress rá neten…vagy keress meg… 🙂